Én ugyebár már 4 éve inzulinpumpát használok, amivel könnyebbek a mindennapjaim.

Eleinte nagy dilemmát okozott nekem, hogy a jó öreg pen-ről most tényleg inzulinpumpára váltsak?! Az jó lesz nekem? A kérdésre a válasz: Igen! Hosszú távon könnyebbséget jelent, a szövődmények általa jobban kivédhetők.

Hol fogom én azt hordani? Látszódni fog? Ne keseredjünk el, megoldható a viselése! Lehet nadrágra csíptetve hordani. Most pedig a lányokhoz fordulok! Ugyanis szoknyára is lehet csíptetni, illetve én még melltartóra is szoktam helyezni. És képzeljétek el, nem lehet észrevenni! Csak ha már megemlítettem, hogy ott van. Illetve ha esetleg egy szellősebb szoknya vagy ruha van rajtad, akkor létezik (derékra) akár combra helyezhető tépőzáras pumpatartó is.

Én már ki is próbáltam ezt a lehetőséget. Természetesen a ruha ráhajtásával viseltem:

Vajon nem ciki felvállalni ezt a készüléket? Látható, megbámulhatnak... Elárulom, nem ciki! Olyan, akár egy mp3-lejátszó.

Idéznék egy szépségkirálynőtől, Sierra Sandison-tól: "Azt üzenem mindenkinek, legyen cukorbeteg vagy sem, hogy mindegyikünknek van valamije, ami a média által diktált tökéletes szépségideálba nem illik bele - és ez rendben van. Ettől nem leszel kevésbé szebb. Mindegyikünknek megvannak a maga gátlásai, kihívásai és próbatételei."

Amit a cukkerberg.blog.hu oldalon még olvastam és nagyon megtetszett: "Talán a pumpa egyfajta szimbólummá kezd válni, látható jele egy felszín alatt folyó mindennapos erőfeszítésnek. Talán él bennünk a vágy az elismerés iránt is, hogy megmutassuk azt a rengeteg, kívülről láthatatlan munkát, amit nap mint nap beleteszünk a cukorbetegségünk menedzselésébe. Talán van benne büszkeség is. Megküzdünk az életünkért és ezért jobban is tudjuk azt értékelni. Vagy egyszerűen csak elfogadást és megértést szeretnénk. Mert a pumpa hozzánk tartozik, mi vagyunk, ahogy a diabetes is."

Ugyanis valóban nem egyszerű a pumpát használni, a cukorbetegséget kezelni, a vércukrot szinten tartani és még folytathatnám mi minden nehézség, feladat van ebben az életmódban, ebben a cukorbetegségben, amikkel nap mint nap szembe kell néznünk. Ezért ne titkoljuk, ne takarjuk el a jelét a cukorbetegségnek, hanem büszkén vállaljuk, ez a kemény munkánk szimbóluma!! Ne szégyelljük!

Én nem takargatom a strandon sem a készüléket:

Legyen szép napotok!

Pacsi: Kiss Kriszti